Kereskedelmi ügynök jogállása

Ez Európai Unióban a kereskedelmi ügynökök nagyon fontos szerepet töltenek be az ipar és a kereskedelem szereplői között.

Ausztriában 1921. június 24-én fogadták el az első, a kereskedelmi ügynökökről szóló törvényt. (érdemes megnézni a WKO weboldalát: https://www.wko.at/handelsagenten )

Magyarországon a kereskedelmi ügynökök tevékenységét a 2000. évi CXVII. törvény szabályozza. Ez a megbízóknak és az ügynököknek is előnyös, minden pontot szabályoz ami egy ilyen együttműködés keretein belül felmerülhet.

Ami a legfontosabb, Önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység csak kereskedelmi ügynöki szerződés alapján végezhető (1.§/3/). – megbízási, munka- vagy egyéb szerződés alapján nem.

A kereskedelmi ügynök díjazása

Az ügynök és a megbízója között olyan kapcsolatot kell kialakítani, ami kölcsönösen előnyös, ezért fontos, hogy az ügynök részéről megfelelő hozzáadott érték, a megbízó részéről méltányos díjazás kerüljön a mérleg serpenyőjébe.

Az ügynök díjazását általában jutalék formájában szokták megállapítani, de előfordul fix, sávos, különféle bónuszokkal növelt egyedi díjazás is. De általánosságban az ügynök tisztán jutalékért dolgozik, minden más kiadását ebből a jutalékból fedezi.

A törvény azt mondja, hogy az ügynök jutalékra jogosult, ha a szerződést a tevékenysége eredményeként kötötték meg, vagy a szerződést az általa korábban azonos jellegű ügylethez félként megnyert személlyel kötötték meg.

Azaz, jogilag a harmadik fél, a megkötött szerződéséhez kapcsolódó utánrendelését is a kereskedelmi ügynök munkájának eredményeként tekinti.

Ha megbízó olyan feladatot ad, amely nem része az ügynöki szerződésnek, (pl. a megbízó olyan anyagainak grafikai munkái, amelyeket más is felhasználhat,) a kereskedelmi ügynök külön díjazás ellenében vállalhatja.

Az együttműködés szabályai

A törvény nagy szabadságot ad a szerződő feleknek abban, hogy viszonyukat meghatározzák és szabályozzák.

Lehetőség van kizárólagosságot, területi megkötéseket tartalmazó, versenykorlátozó megállapodásokra, ahol az ügynök megbízója nevében szerződéseket köthet, vagy akár vételárat vagy egyéb összegeket vehet át.

Mi, alap esetben olyan szerződést kötünk, amely nem tartalmaz ilyen jellegű megkötéseket, azaz se kizárólagosságot, de korlátozást.

Tisztázandó kérdések

A 2000. évi CXVII. törvény értelmében a kereskedelmi ügynöki szerződésben (többek között) szabályozni kell az alábbi kérdéseket:

Köthetünk-e szerződéseket az Ön (megbízó) nevében? (NEM)
Ha az ügynök szerződés kötésre jogosult akkor a harmadik félnek ügynökhöz intézett, a szerződés megkötésére irányuló, illetve a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatainak ügynökkel való közlése a Megbízóval szemben hatályos.

Teljesítés elfogadására (vételár átvételére) jogosultak vagyunk-e? (NEM)
Alap esetben a szerződést (akár adásvételi szerződés) Ön és a harmadik fél között fog létrejönni, közvetlenül Önnek fog az ügyfél fizetni.

Tevékenységi terület, vagy személyi kör vonatkozásában kizárólagos közvetítői jogot kaphatunk-e? (VIGYÁZAT)
Mi nem ragaszkodunk kizárólagossághoz, de ha korábban kötött ilyen jellegű szerződést mással (akire vonatkozhat a 2000. évi CXVII. hatálya alá tartozik, akkor neki jogalapja lesz az adott területen megkötött szerződések után jutalékot kérni.

Vannak olyan szerződéseink, ahol pl. kizárólagosságunk van internetes felületeken kötött szerződésekre. Azért, mert minden költséget mi viselünk és minden feladatot mi végzünk el. (Pl. webáruház üzemeltetése, reklámköltség, stb…)

Ausztriában például gyakori, hogy kizárólagosságot adnak, de cserébe feltételt fogalmaznak meg, pl. a szerződések száma vagy értéke szerint. (Ha ez nem teljesül a kizárólagosságot felülvizsgálják és szerződést módosítanak.)